Nyomdai kisokos

Tipp a kereséshez: CTRL+F billentyűkombináció

Adathordozó
Számítástechnikai eszköz (floppy, CD, USB memória, DVD, stb.), amelyen a nyomdai feldolgozásra kerülő anyagot rögzítik. Minden esetben egyeztesse az anyagokat tartalmazó fájlok formátumát nyomdánkkal, ugyanis az ezek kezeléséhez szükséges nyomdaipari szoftverekkel rendelkeznünk kell a nyomtatási munkák elkezdéséhez. Napjainkban egyre terjed az online leadás lehetősége a nyomdákban, mikor FTP webszerverre töltheti fel a kívánt anyagokat, nyomdai szórólapokat, prospektusokat.

Alátöltés, hizlalás, túltöltés
Nyomdai eljárás a passzerhiba eltüntetésére. Színek éles szélű találkozásánál a legkisebb nyomdai pontatlanság is azt eredményezi, hogy a papír fehér színe kilátszik. Ennek elkerülésére a két szín közül a világosabbat egy kissé (néhány tizedmilliméterrel) meg kell növelni, hogy így alátöltődjön, befusson a sötétebb alá. Az elütő színű felületek kis mértékben átfedik egymást, így a határvonalon még elcsúszás esetén sem jelenhet meg a fehér papír.

Álló formátum
Álló téglalap formátumú, a hosszabb oldalán kötött nyomdai kiadvány. Nyomdai méreteknél előbb a vízszintes, majd a függőleges méretet kell megadni mm-ben. pl. álló A/4 – 210 x 297 mm

Alnyomat
Szöveg alá nyomott világosabb színű homogén felület, ábra, fotó vagy grafika. Érdemes egyeztetni a PROfirkával ennek színét, hogy túl sötét ne legyen!

Árajánlat
Az árajánlatkérés szerint elvégzett nyomdai műveletekre és alapanyagokra vonatkozó számítás alapján adott ár- és határidő-ajánlat. A PROfirka ajánlataihoz hozzátartozik a minndekori Általános Szállítási Feltételek elfogadás is.

Átdolgozott kiadás
Egy már korábban megjelent, kinyomtatott mű módosított szövegű kiadása. Ilyenkor új kiadói azonosítószámot kell rányomtatni, lásd ISBN szám.

Átfutási idő
A kiadvány nyomdai megrendelésétől a megrendelő igénye szerinti helyre történő szállításáig tartó időtartam, munkanapokban kifejezve.Átlagos ideje a PROfirkánál: – névjegy, szórólapok, prospektus nyomtatása, vágása 1-2 munkanap, – könyv, stancolt dosszié, ragasztott önátírós nyomtatvány 4-7 munkanap, – keménytáblás könyv nyomtatása, kötése 11-15 munkanap.

Átfordítás; buktatás – (work and turn; work and tumble)
A nyomtatásnak olyan módja, amikor egy nyomtatvány elő – és hátoldalát egyszerre nyomják ki az ív egyik felére, majd megfordítják és kinyomják a másik felére is, végül szétvágva kétszeres mennyiségű azonos nyomtatványt kapnak. Átfordítás (work and turn): az ívet a rövidebb oldalával párhuzamos tengelye körül fordítják meg. Buktatás (work and tumble): az ívet a hosszanti tengelye körül fordítják meg. Addírozás (step – and – repeat): Azonos eredetik sokszoros ismétlése egymástól szabályos távolságra, rendszerint a film, nyomólemez, papír jobb kihasználása céljából. Produkció (two-up; three-up): Többszörös produkcióról beszélünk, amikor ugyanannak a nyomtatványnak ugyanaz az oldala többször szerepel a filmen, nyomólemezen stb., a gazdaságosság, és ésszerűség érdekében. Kisebb méretű, terjedelmű nyomtatványokból egy-egy nyomtatott íven több is elhelyezhető, s így kevesebb nyomással többszörös mennyiség állítható elő. Már a levilágításkor (filmkészítéskor) gondolni kell rá.

Átmenő kép
Átmenő nyomdai kép jön létre, ha egy képet egy könyvön belül két egymás melletti oldalra nyomtatunk. Az olvasó számára ez egyetlen, folyamatos képnek tűnik. A kilövésnél /speciális nyomdai oldalsorrend/ figyelembe kell venni, hogy átmenetet kell létrehozni annak érdekében, hogy a kép folyamatos legyen. A legkedvezőbb hely ennek előfordulására, ha a két oldal nem csak a termékben szomszédos (olvasási oldalpár), de a nyomdai oldalpárokon is egymás mellett helyezkednek el, így a nyomtatás során nem csúszhat el a kép.

Banding
Kis színmélység esetén a lágy tónusok közötti átmenetek lépcsőszerűen szétesnek. Dithering, vagyis árnyalás révén sok esetben orvosolható.

Beakasztás
A nyomtatott könyvtest (belívek) beragasztása a könyvtáblába (keménytábla esetén) vagy a fedélbe (puhatábla esetén). Ez régebben kézzel készült a nyomdákban, ma nyomdai ragasztókötő géppel végezzük.

Behúzott melléklet
A nyomtatott kiadványba be nem kötött melléklet. Ilyenek például a színes magazinokba betett – elsősorban reklámcélokat szolgáló – lapok.

Bekötés
A kiadványba a belívtől eltérő minőségű ívek bekötése különböző formában, különböző helyekre. A bekötés az előállítási költségeket is módosíthatja.

Belív
A nyomtatott kiadvány, prospektus vagy könyv tartalmát alkotó, kötészetileg összetartozó egység, amelyet a nyomdai kötészet során látnak el valamilyen borítóval. A belív tulajdonképpen egybegyűjtött köteg papír, amely a könyv tényleges tartalmát hordozza. A könyv vastagsága függ az Ön által választott papír vastagságától és az oldalszámtól is.

Betűkészletek (fontok)
A nyomdai betűkészletek (fontok) elnevezés vonatkozik az írógépjelek különböző méretű és stílusú karaktereire. Mikor betűképet vagy fontot választunk, mindenképpen vegyük figyelembe az alábbi három tényezőt:

  • A font vizuális megjelenését, amely személyes ízlés kérdése is.
  • A font mérete és stílusa illeszkedik-e az nyomtatott kiadvány tartalmához, a közönség összetételéhez, képes-e közvetíteni az üzenetet, és megszólítani az olvasót?
  • A font olvashatóságát – képes-e közvetíteni az üzenetet a lehető legvilágosabb formában?

Két betűkészlet családot különböztetünk meg: a talpasokat (serif) és talp nélkülieket (sans serif). A talpas betűkészleteknek – ahogy a nevük is mutatja – egy rövid dekorációs vonal vagy vonás van a nyomatott betű vonalainak végén. A talpas betűkészletekben a kisbetűk egyedibbek és jobban felismerhetők, így könnyebb azokat olvasni. A talp nélküli betűkészleteknek ezzel szemben nincs dekorációs vonal vagy vonás a nyomatott betű vonalainak végén.
Minden választott betűkészletet figyelembe kell venni, azokat is, amelyeket a szöveg tördelésben, és azokat is, amelyeket a vektoros grafikákban használunk!
Színes betűknél a telített (saturated) szövegek biztosítják a legjobb megjelenést.

  • Tipp a PROfirkától: Ne használjunk két vagy három különböző betűkészletnél többet egy kiadványban. Ennél több rendetlen, zavaró megjelenésű nyomtatott szöveget eredményez.

Biegelés (hornyolás)
A kartonok anyagának egyenes vonalú megtörése a felület megsértése nélkül. Hajtások jelző nyomása, amellyel a kiadvány (például könyvborító) jobb nyithatóságát, vagy (például prospektus, dosszié) könnyebb záródását biztosítják.

Borítókarton
Könyvek, katalógusok, albumok borítófedelének anyaga, fehér vagy pasztellszínű, gyakran felületmintázott (vászonpréselt) karton.

Brosúra
Kis terjedelmű (A/5 vagy A/4) , puha fedelű kiadvány, amely irkafűzéssel, spirálozással vagy ragasztókötéssel készül. A brosúrát a könyvtől az egyszerű kivitel különbözteti meg.

Cérnafűzés
A többszörösen hajtogatott íveket egymásra helyezve cérnával varrják össze a kötészet során. A módszer nagy hátránya, hogy viszonylag drága és munkaigényes, de előnye a tartósságon túl, hogy a tűzött, illetve ragasztó kötött könyvekkel ellentétben a könyv teljesen kinyílik. A cérnafűzést általában keménytáblás könyveknél használják, hiszen a drága keménytáblás könyvek már megérdemlik ezt a drágább és lassúbb kötészeti eljárást.

Cián
A kék egyik árnyalata, mely a négyszín nyomás egyik alapszíne.

Címnegyed
A könyv első (általában) 4 oldala, amelyben az 1. oldal a szennycímoldal, a második üres, a 3. oldal a főcímoldal, a 4. pedig a kolofon vagy impresszumoldal.

Címoldal
A könyv harmadik oldala, a címet, a szerzőt és a kiadót vagy emblémáját (ha van) tünteti fel.

CMYK (négyszínnyomás)
Négyszínnyomás; a színes képeket a négy alapszín segítségével lehet felbontani, illetve kinyomni. Az alapszínek: cián (cyan, C), bíbor (magenta, M), sárga (yellow, Y), fekete (black, B).
A cián, magenta és sárga festékeket fehér fényvisszaverő papírra hordjuk fel. A festékek elnyelik vagy kivonják a velük komplementer színeket a fehér fényből, ami így az adott színben tükröződik vissza. A fekete (K) használata elsősorban azt szolgálja, hogy megváltoztassa a színek fényességét (világosságát vagy sötétségét). CMYK színterek színtartománya általában kisebb mint az RGB színtereké. Ez kevesebb, és általában kevésbé élénk színeket eredményez. Az eljárásnak ugyanakkor megvan az az előnye, hogy az olyan színterek, mint az SWOP CMYK olyan színtartományt biztosítanak, amely a legtöbb CMYK nyomtatón elérhető. Ez segít a színhűség vonatkozásában, ha a munkákat több különböző nyomtató eszközön dolgozzák fel. A fekete csatorna megőrzésének, vagy szerkesztőségének lehetősége szintén lehetséges, ha CMYK színtérrel dolgozunk.

Denzitás
A denzitás a nyomdaiparban a fedettség jellemzésére használt mérőszám, mely a reflexiós vagy transzmissziós tényező tízes alapú negatív logaritmusából számítható. A denzitás mérésére a mindennapi gyakorlatban fedettség mérő műszereket, ún. denzitométereket használnak.

Diapozitív
Az eredeti dia. A digitális nyomdai eljárásokhoz a diákon lévő képeket szkenneléssel juttatják a számítógépre a kiadványba való alkalmazáshoz.

Digitális proof
Adathordozóról digitális eljárással készített próbanyomat, a színes nyomtatás színhelyességének ellenőrzésére. A digitális nyomdán történő ellenőrzés két dologban is jelentősen eltér az ofszetnyomástól:

  • A digitális ellenőrző példány (proof) nyomása ugyanazon a gépen történik mint maga a gyártás, így a tervező pontosan azt látja, amit meg szeretne nézni. Ez az ofszet nyomás esetén nem valósítható meg.
  • A digitális ellenőrzés (proof) sokkal kevesebbe kerül mint egy megfelelő minőségű ofszet ellenőrző nyomás.

Direkt szín
Színminta vagy Pantone-szám alapján meghatározott szín, amelyet a nyomda kever ki Pantone alapszínekből (8 fajta van), nem pedig a nyomdai CMYK színek keveréke képpen kerül a papírra. Arculatok, és logók színeinél van jelentősége. Azonos szín másképp jelenik meg a különböző felületű papírokon, így van minden színnek fényes (Coated) és matt, szívóképes papírra nyomott (Uncoated) változata.

DPI
„Dots per inch” (azaz képpont per hüvelyk). Annak megadására szolgál, hogy egy képen milyen sűrűn találhatók egymás mellett az azt alkotó képpontok. Használják szkennerek, nyomatók felbontásának megadására is.

Egyszerű ellenőrzés (Soft Proofing)
Az egyszerű ellenőrzést gyakran használják mind a tervezők, mind a nyomdai előkészítők, hogy már a monitoron látott kép alapján dönteni tudjanak az egyes színek megfelelőségéről. Az optimális ellenőrzéshez kalibrálni kell a monitort, és egy színkaraktert kell hozzárendelni. A kalibrálás elvégezhető az operációs rendszerben lévő eszközzel, a színkarakter létrehozása azonban általában speciális színkezelő szoftvert és hardvert igényel (például: colorimeter).

Ellenőrzés (proofing)
Nagy értékű, vagy kiemelkedően fontos kiadványok esetén egy ellenőrző nyomást végeznek, amelyből a megrendelő láthatja, hogy a kiadvány színei, telítettsége megfelelnek-e az elképzeléseinek. Az ofszet nyomás esetén az ellenőrzés bonyolultabban és magasabb költséggel valósítható meg, mint a digitális nyomatok esetén, ahol digitális ellenőrző példány (proof) nyomása ugyanazon a gépen történik mint maga a gyártás. Ez az ofszet nyomás esetén nem valósítható meg.

Élmetszés
A körbevágott könyvtest oldalait vagy a vágásban, vagy a lábban, vagy a fejben vagy akár mindhárom oldalon színezik, pl. arany színnel.

Élőfej
A szedéstükör élén, az oldal felső részén a szövegfolyamtól vonallal vagy üres felülettel elválasztott információs terület. Jellegzetes megoldása lexikonok, enciklopédiák, szótárak, tudományos kiadványok és esetenként irodalmi kiadványok esetében is.

Előzék
Keménytáblás könyveknél a könyvtestet a táblához rögzítő, a belíveknél magasabb grammsúlyú (rendszerint 120-150 grammos) papírból készülő, általában nyomatlan lappár.

Eredeti anyag
A nyomdai feldolgozásra szánt nyers szöveg és képanyag. A szövegeredeti olyan szöveges anyag, amelyet általában szkenneléssel digitalizálnak további feldolgozásra. A képeredeti olyan pozitív papírkép vagy diapozitív, amely fotózással, szkenneléssel digitalizálható a nyomdai feldolgozáshoz.

Fájlformátum
A nyomdának leadott digitális anyagok formátuma. Fontos, hogy megrendelőinkkel egyeztessük az anyagokat tartalmazó fájlok formátumát, mert az ezek kezeléséhez szükséges szoftverekkel rendelkeznünk kell. A nyomdák korábban az úgynevezett postscript fájlban kapták meg az anyagokat, napjainkban ezt folyamatosan kiszorítja a PDF fájlformátum.

Fedél
Puhafedelű (más néven kartonált) könyvek 180-300 grammsúlyú kartonból készülő, többnyire nyomott és felületkezelt borítója.

Fejezetcímoldal
Egy fejezet címét tartalmazó oldal, amely (ha csak a megrendelő másként nem rendelkezik) minden esetben páratlan (jobb) oldalra kerül.

Fekvő formátum
Fekvő téglalap alakú, a rövidebb oldalán kötött kiadvány.

Felhasználási terület
Egyes nyomdai kiadványok felhasználási területe speciális gyártási folyamatokat igényel, ezért például kültéri használat esetén fontos, hogy a nyomda ismerje a felhasználási körülményeket. Ilyen esetekben a kiadványt (például plakát) a felhasználási területnek megfelelő, tartós festékkel célszerű nyomtatni.

Felületi simaság
Általánosan elfogadott megnevezés, mely leírja a papír, illetve a karton felületének simaságát.

Felületkezelés
Fóliázás, lakkozás nyomógépben, UV lakkozás, amely meggátolja a festék lehúzódását, erősebbé teszi a papírt. Anyaga szerint lehet műanyag, optikailag fényes vagy matt.

Fémfóliázás
A kiadvány fedelének egyes elemeit (például: szerző nevét, a mű címét vagy egy emblémát) élénk színű fémfóliával préselik be a fedélbe.

Fül
A védőborító, illetve a kartonfedél behajtott része. Fotó, életrajz, tartalmi összefoglaló, ár, vonalkód stb. kerülhet rá.

Füzet
Könyvnél kisebb terjedelmű, általában irkafűzött kiadvány, vagy más néven brosúra. A füzet egy vagy több nyomtatott oldalból áll, amelyet belülről kifelé hornyolunk, hajtunk, majd a hajtás mentén összetűzünk. A füzetben lévő oldalakhoz úgynevezett kilövést készítünk, amelynek során meghatározásra kerül a lapok olvasáshoz megfelelő helyes sorrendje. Bár inkább füzetként, és nem könyvként hivatkoznak rá, de mivel van borítója, belíve és kötészeti eljárása, ezért technikailag könyvről beszélünk. Mikor érdemes a füzet formátumot választani? Gerinctűzést általában akkor használunk, ha a dokumentumnak viszonylag kicsi az aktualitása és nincs szükség jelentős tartósságra. Jó példák erre a katalógusok, brosúrák, marketing anyagok vagy minden olyan kisebb dokumentum, könyv vagy más kiadvány, amely nyolc vagy több oldalból áll (az oldalak számának oszthatónak kell lennie néggyel). A gerinctűzés csak azoknak a dokumentumoknak az esetében praktikus, amelyek viszonylag kis oldalszámúak. Nagyobb méretű dokumentumok használata esetén az eredmény nem lesz optimális. A füzetkészítés oldalszámának felső határa 80g belívek esetén általában 64 oldalig terjed. Nagyobb oldalszámú munkák esetén mindenképpen érdemes a ragasztókötés, síkra kinyitható, vagy mechanikus kötés alkalmazása. Hogyan készül a gerinctűzés? A lapok egymásra kerülnek, úgy hogy minden bekezdés a következő bekezdésbe kerül. Ezután a lapokat a gerinc mentén függőlegesen összetűzik.

Gerinc
Kiadványok nyitási oldalával szemben levő, élben találkozó alkotórészeinek (hajtogatott ívek, lapok) elnevezése. Könyv esetén a szerző nevét, a címét, a kötetszámot és a kiadó emblémáját szokás feltüntetni rajta. Folyóirat esetén általában a cím, évfolyam, megjelenési szám kerül rá.

Gömbölyített gerinc
Keménytáblás könyvek gerince lehet egyenes vagy gömbölyített. A gömbölyített gerincet általában 160 oldalnál nagyobb terjedelmű könyvek esetén érdemes alkalmazni.

Grammsúly
A papír vastagságát az egy négyzetméterre eső grammsúllyal jellemzik. De azonos grammsúlyú papírok, kartonok lehetnek eltérő vastagságúak, ezért gyártás előtt nézzünk meg a nyomdában egy papírmintakönyvet!

GSM (grams per square meter)
Gramm per négyzetméter, felülettömeg.

Hajtás
Egyszeri hajtás – 4 oldalra – meghajtott ív. Lehet 6, 8 vagy akár több oldalra hajtani, többféle sorrendben, melyet mindig gyártás és tervezés előtt tisztázzunk a nyomdával.

Hajtogatás
A kinyomott íveket a kiadvány végső méretére hajtják.

Impresszum (kolofon)
A kiadvány címnegyedében vagy végén elhelyezett önálló oldal, amely a szerzői jog, a kiadó és a nyomda főbb adatait tartalmazza.

Imprimatúra
Nyomás engedélyezése, jóváhagyása. Végső levonat a kinyomtatott anyagról.

ISBN szám
Könyvek nemzetközi (UNESCO) 10 számjegyű azonosító száma. A nemzeti ISBN irodától (Országos Széchényi Könyvtártól) kell kérni e-mailben isbn@oszk.hu . A könyvnek általában az impresszum (kolofon) oldalán szokás elhelyezni. Fontos, hogy a jelenlegi adózási szabályok szerint, csak ISBN számos termékre lehet kedvezményes ÁFA-t számolni! A könyv tartalma is meghatározza, hogy ISBN kérhető-e rá. Érdemes a nyomdával egyeztetni erről!

Ív
Ív alatt egy mindkét oldalán megnyomott lapot értünk, amelyek összehajtanak, hogy így a kilövés egy szakaszát hozzák létre. Klasszikus értelemben 1 ív papír = 16 oldal (meghajtva) ,de napjaink termelés központú nyomdai technológiájában az ívek általában két, négy vagy akár 64 oldalt is tartalmazhatnak, és egy munka állhat több ívből. A választott hajtási és kötési módszertől függően az ívek lehetnek egymást követők, vagy nem. Ha nehezebb súlyú, vagy borítóanyagot használnak, általában hornyoljuk (biegelés) mielőtt az ívet meghajtjuk.

Kasírozás
Papírnyomat, kinagyított fotó, plakát stb. szürke lemezre, műanyagra, fára stb. való felragasztása.

Keménytáblás kötés
Olyan kiadvány, amelynek a fedele 1,5 – 3,5 mm vastag kötészeti lemez egészpapír, egészvászon, félvászon, műbőr vagy bőrborítással. Miért válasszuk a keménytáblás kötést?
A keménytáblás kötés olyan könyvet eredményez, amely elegáns és különösen tartós. Ez a legdrágább kötészeti eljárás, de nagy mennyiségnél költséghatékonyan alkalmazható. Ezért a legtöbbször nagy tételben készített könyvek esetén használjuk, illetve olyan dokumentumoknál, amelyeket hosszabb használati időre szántak. Hogyan készül a keménytáblás kötés? A lapokat kötegelt ívekbe szerkesztjük, összegyűjtjük és összevarrjuk a nagyobb tartósság érdekében. Ezután a könyvlapokat három oldalukon körülvágjuk. Ezután a belívet egy szövetdarabbal bevonva a gerinc mentén az előzékhez ragasztjuk. Az előzék rögzíti a könyvtestet a táblához. Az előzék a belíveknél magasabb grammsúlyú (rendszerint 120-150 grammos) papírból készülő, általában nyomatlan lappár. Végül a lapokat beragasztjuk a táblába, ami nem más, mint egy kemény, merev anyagú papírlemez, amely a könyv merevítését, erősítését szolgálja. A tábla vastagsága 1,5-3,5 mm közötti. Az így készült könyvek gerince domború, a gerinc mentén két bemélyedéssel. A táblákra végül papír, vászon vagy bőrborítás kerül, amely egyrészről véd, másrészt jobban eladhatóvá teszi a könyvet. A keménytáblás kötés gazdaságosabbá tehető, ha egy puhafedelű könyvre kerül a keménytábla, megtakarítva ezzel az ívek összevarrásának és beragasztásának költségét.

Képfelbontás
A nyomandó kép részletgazdagságának mértéke. Digitális feldolgozásnál egysége a dpi (dots per inch), vagyis az egy hüvelykre (inch) jutó képpontok száma. Hagyományos fototechnikai (nyomdai) feldolgozásnál egysége a raszter, vagyis az egy négyzetcentiméterre jutó raszterpontok száma.

Képméret és képátalakítás
A nyomdai technológiában nem a kép pixelekben (megapixelekben) mért nagysága számít, mint a számítógép monitorok, digitális fényképezőgépek és webes alkalmazások esetén, hanem a kép a nyomtatványban látható fizikai nagysága (mm-ben vagy cm-ben), és az, hogy egy adott területen belül a képpontok milyen sűrűséggel helyezkednek el. Ezt adja meg a DPI mértékegység. A képek képpont sűrűségét a felhasználástól függően érdemes előre egyeztetni nyomdánkkal. A képek kialakítására a következő alapelvek használhatók:

  • Minden képet olyan grafikai szoftverrel szerkesszünk, forgassunk, vágjunk körbe, vagy méretezzünk át, mint például az Adobe Photoshop. Lehetőleg ne méretezzünk át, vágjunk körbe, forgassunk vagy állítsunk a képeken a tördelő programokban! A képeket 100 százalékos nagyságban helyezzük el a tördelt oldalon.
  • A legjobb minőségű digitális nyomat eléréséhez a javasolt képfelbontás 300 dpi a valós végterméken elérni kívánt méretben. (Vonalrajzok esetén az 1200 dpi felbontás adja a legjobb eredményt.)
  • A képeket a „bicubic sampling” eljárással méretezzük át a Photoshopban, és vágjuk körbe
  • A legjobb nyomtatási minőség érdekében ne állítsunk be áttetszőséget vagy raszterszöget
  • Tipp a PROfirkától: a képek tömörítésénél lehetőség szerint mellőzzük a JPEG tömörítést – előre nem látható képtorzításokat eredményezhet. Használjunk inkább veszteségmentes TIFF vagy EPS formátumot.

Kereszthajtás
A kétszer (egymáshoz képest keresztben) meghajtott ív, amely 8 oldalas terméket eredményez.

Kifutó kép
Egy vagy több oldalán szegély (margó) nélkül megjelentetett kép. A tervezők azért használnak kifutót, hogy biztosítsák, vágás után a képek és/vagy a háttérszínek biztosan elérik a lap végső élét. A kifutó kép túllóghat a végleges lap egy, két, három vagy akár négy élén is. A PROfirka tanácsa: A kifutó képet tartalmazó nyomtatványok tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a kép szegélymentesnek szánt szélein végső körülvágáskor néhány (3-5) mm-t levágnak. Fontos hogy a kifutóra ne kerüljenek fontos képelemek.
A kifutó a nyomtatott oldal bármelyik része lehet, amely kinyúlik a lap vágásra kerülő élén túlra, miután levágtuk a vágójeleken kívül eső kibővített képdarabokat. Nagyon fontos, hogy a kifutókat pontosan kiszámoljuk és megfelelően helyezzük el a könyvön belül.

Kilövés
A kilövés az a folyamat, mikor több lapból álló kiadványok oldalait úgy rendezzük el, hogy a munka befejezése után a lapok megfelelő sorrendben és irányban álljanak. Az oldalak kilövését befolyásolja a kötés és a választott munkabefejezési eljárás. A lapok rendezése a kilövés során több tényezőtől függ, többek között:

  • a végleges dokumentum oldalainak méretei,
  • annak a papírnak a mérete, amelyre a nyomtatás történik, és
  • hogyan hajtjuk meg a kiadványt, vágják és/vagy kötik.

Napjaink kilövést végző szoftverei kiszorítják a nyomtatást előkészítő gépkezelők komoly odafigyelést igénylő manuális pozicionálását, a kezelő utasításai alapján automatikusan elhelyezve a lapokat a kiadványon belül, megfelelő helyen és helyzetben.
Az a folyamat, amelynek során az olvasási oldalpárokból (lásd Olvasási és nyomdai oldalpárok) nyomdai oldalpár készül, ma már digitálisan történik – vagy manuálisan egy tördelő szoftverben, vagy egy kilövő alkalmazás használatával. Ez sokkal gyorsabb, pontosabb, egyszerűbb módszer a munka végső előállításának előkészítéséhez.

Kolofon
A kiadvány címnegyedében vagy végén elhelyezett önálló oldal, amely a szerzői jog, a kiadó és a nyomda főbb adatait tartalmazza.

Könyvborító
A könyvtábla külső felületének anyaga. Lehet bőr (műbőr), vászon (selyem), papír, esetleg fóliázott papír vagy akár PVC.

Könyvjelzőszalag
A sapka és az oromszegő közé ragasztott szalag. Színe többnyire megegyezek az oromszegő színével.

Könyvjelző
A könyv körülvágott méreténél valamivel alacsonyabb és jelentősen keskenyebb, 120-180 grammsúly közötti, egy vagy több színnel nyomott papír. A könyv rövid ismertetését vagy reklámot szoktak elhelyezni rajta a kiadók.

Korrektúralevonat
A kézirat szedett (általában tördelt) formája, amelyen még végezhetők javítások.

Körülvágás
Könyvek, folyóiratok kész méretre vágása három oldalon, a fej-, láb- és hosszmetszések kialakítása. A körülvágás a kiadvány előállításának utolsó lépése. Ezzel adjuk meg a terméknek azt a méretet, amit elképzeltünk a tervezés során.

Köteles példány
A nemzeti könyvtáraknak, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárnak járó kiadványmennyiség. Könyvből 6, periodikákból 12-18 példány illeti meg az OSZK-t. A nyilvántartásuk az ISBN, illetve ISSN számok segítségével történik.

Kötésmargó
A kötésmargó a lap fejlécében (tetején), láblécében (alján), kötésében (a hajtás mentén) vagy az éleken (külső lapszél, metszés) elhelyezkedő margók. A kötésmargó egyes részei elvesznek a kötési folyamat során.

Kötészet
A kötészet tulajdonképpen egy kiadvány lapjainak összetartásának biztosítását jelenti. A kiadvány borítója a kötészeti munka befejező eleme, mégis már a tervezés elején fontos elhatározni, hogy milyen típusú kötést használunk. Az, hogy a könyv borítója hogyan kerül elhelyezésre, az alkalmazott kötészeti eljárástól függ. Profirka a kötészeti munkák során számos műveletet végez el: hornyolást készítünk, hajtunk, leválogatunk, tűzünk, ragasztunk, lyukasztunk. A kötészeti eljárás megválasztásánál érdemes figyelembe venni a bekötni kívánt lapok számát, és a használt papír súlyát. Általános szabály, hogy egy irkatűzéses füzetben használható lapok száma 16-18 lehet (vagy másképp 64, illetve 72 oldal, hiszen minden lapon négy oldal kerül elhelyezésre) a papír súlyától függően. A kötészetben a következő kötészeti eljárások alkalmazhatók: ragasztókötés, irkatűzés vagy irkafűzés vagy gerinctűzés, síkra kinyitható vagy mechanikus kötés.

Lakkozás
Felületkezelési eljárás. Meggátolja a festék lehúzódását, erősebbé teszi a papírt. Anyaga szerint műanyag, optikailag fényes vagy matt változatban létezik.

Lapszerkezet
A rostok eloszlása egy papír vagy karton anyagában.

Lehúzódás
Nyomaton a festék elkenődése a nyomdagép kirakójában, vagy a tovább feldolgozás során.

Leporellóhajtás
Olyan párhuzamos hajtások, amelyek párosával kerülnek egy lap azonos oldalára.

Lyukasztás, fúrás
A lapba, vagy kiadványba lyukakat fúrunk, pl. lefűzés mappába helyezhetőség miatt.

Makulatúra, selejt
Nem megfelelő minőségű nyomat, amely a példányszámba nem számítható be. Erre a nyomás színbeállításnál van szükség.

Melléklet elhelyezése
A kötött könyveknél a belív után vagy az ívek közé elhelyezett 4-8 vagy magasabb oldalszámú, általában a belív papírjánál jobb minőségű papírra készülő ívegységek.

Mire érdemes ügyelni egy kiadvány megtervezésénél?
Az első lépés annak megértése, hogy milyen kiadványt is szeretne. Oktatási célra készül? Szórakoztatásra? Eladáshoz? Ösztönzéshez? Ki az olvasóközönség?
Ha már van elképzelésünk a kiadványról, és annak céljáról, bizonyosodjunk meg róla, hogy a kiadványtervezés támogatja és erősíti ezt az üzenetet. Gondolja végig, hogy a kiadvány kinézete, kötési eljárása támogatja-e ezeket a célokat. Gondoljon arra, hogy minden elérhető formatervezési elem – a megfelelő papír, a betűkészletek (fontok), színek, grafikák, tördelés, borító stílus és egyebek – mind hozzájárulhatnak, hogy elérhesse célját! Néhány alapvető tervezési elv könyvekhez. Papír. A megfelelő papír kiválasztása a nyomdai kiadványokhoz, magától értetődően befolyással lesz a végső termék minőségére. Néhány fontos papírválasztási szempont, amelyeket érdemes szem előtt tartani:

  • Kompatibilitás a nyomdai nyomtatási technológiával
  • Ha lesznek a kiadványban fotók, féltónusos képek vagy komplett grafikák, akkor világosabb papír jobb választást jelent.
  • Ha színesben nyomtatunk, a legjobb színtelítettség és képrészletesség elérése érdekében válasszunk sima vagy bevonatos papírt. Ezek tükröző tulajdonságúak, és a színek szélesebb palettáját képesek visszaadni az olvasó részére.

Műnyomó papír
Krétázott, simított papír, főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására. Fényes és matt változata ismert.

Nyers méret
A nyomásnál használatos, vágatlan papírméret. Ezt körülvágva kapjuk a kiadvány végleges (vágott) méretét.

Nyomdai alapszínek
A nyomdai alapszínekből áll össze a színes nyomat. Négy alapszínt, a ciánt (türkizkék, jele C), a magentát (mályva, jele M), sárgát (jele Y) és feketét (jele K) nyomnak egymás után egyazon médiára. Tipp a PROfirkától: A színkezelés alapvető fontosságú, mert ami a monitoron látható, nem feltétlenül ugyanaz, mint ami a végeredmény lesz. A kép érzékelését ráadásul számos tényező befolyásolhatja, mint például a szem káprázása, háttéreffektusok, világítás, az egyén kora, színmemóriája, és a monitor kijelzőjének képélessége, stb.

Ofszet nyomtatás
Síknyomtatás, vagyis a nyomólemez fotótechnikai eljárással kerül elkészítésre, se kiemelkedés, se mélyedés nincs a lemez felületén.
A nyomatkép a nyomólemezről rugalmas felület közvetítésével (gumilepedő) kerül a papír felületére. (Off-set jelentése közvetett)

Olvasási oldalpár és nyomdai oldalpár
A nyomdai oldalpároknak nevezzük azokat az oldalakat, amelyek egymás mellett vannak, és így hajtás és a munka befejezése után megfelelő sorrendbe kerülnek. Például a nyomdai oldalpárokban egy katalógus első és hátsó borítója közvetlen egymás mellett van, így ha meghajtjuk, megfelelő helyre kerülnek. Mielőtt a nyomdai oldalpárokat hajtanák és kötnék, úgy tűnhetnek, mintha nem megfelelő sorrendben lennének.Tipp a PROfirkától: Egyes esetekben megegyezik az olvasási és a nyomdai oldalpár. Például egy irkafűzött katalógus két középső oldala azonos nyomdai, és olvasási oldalpárként is. Az olvasási oldalpárok azok, amelyek egymással szemben jelennek meg a végleges kötésben és a befejezett könyvben (vagy más szavakkal: amit az olvasó valójában látni fog). Például: egy 12 oldalas brosúrában a 2. és 11. oldal, amelyek egymás mellett helyezkednek el a nyomtatás során, nyomdai oldalpárt alkotnak. A 2. és a 3. oldal, amelyek egymás mellett vannak a végleges termékben, olvasási oldalpárt alkotnak.

Opacitás (átlátszatlanság)
Egy anyag átlátszatlanságának mértéke. Százalékban mérjük, a 100% teljes átlátszatlanságot jelent. Fontos tényező, ha az ív mindkét oldalát meg kívánjuk nyomni.

Pagina
Oldalszám, amit a kiadvány oldalain alul vagy felül helyeznek el.

Pántolás
A nyomdai késztermék egységcsomagjainak általában műanyag pánttal való összefogása.

Papír felület
A papírgyártók a különböző felületek széles választékát kínálják könyvekhez és azok borítójához. Tipikus felületek a magas fényű és a matt.
A papírokat bevonattal látják el, hogy javítsák felületük tulajdonságait és vizuális megjelenésüket. Lehetnek a lap egy vagy mindkét oldalán bevonatosak. A felület fényességének biztosítása mellett a bevonat ráadásként befolyásolja a színárnyalatokat, a papír átlátszóságát és vastagságát éppúgy, mint viselkedését a festékanyagokra illetve beeső fényre. Ezért a nyomtatott színek mélysége és telítettsége a felhasznált bevonatnak megfelelően eltérő lehet.
Bevonatos papírokat általában az értéknövelt termékeknél alkalmazzuk. Ezek közé tartoznak a grafikákat és fotókat tartalmazó kiadványok, mint például a szakácskönyvek, művészeti albumok, éves riportok, marketing anyagok, brosúrák, és minden olyan nyomtatott anyag, amelynél az éles, gazdag tartalmú megjelenés kívánatos.

Papír szálirány
A szálirány az az irány, amelyben a papírlap szálai fekszenek.

  • A hosszanti szálirány a lap hosszabb oldalával futnak párhuzamosan.
  • A kereszt szálirány a papír rövidebb oldalával fut párhuzamosan.

A szálirány fontos szerepet játszik a könyv végső minőségében. Meghatározza, hogyan hajtható, hajlítható, és milyen tapintású a papír. Befolyásolja a gerinc vastagságát, és hogy hogyan nyílik, fekszik ki a könyv.

  • A száliránynak minden esetben párhuzamosan kell futnia a hajtással vagy a gerinccel.

Papírméret
A papír méretét milliméterben adják meg, szélesség x magasság formában.

Papírvastagság
A papír vastagságát a mikronban adják meg, ami a mm ezredrésze.
A nyomdai papírok vastagsága általában 10-45 mikron között változik.

Páratlan oldal
Páratlan számozású, a nyitott termékben jobbra elhelyezkedő oldal.

Páros oldal
Páros számozású, a nyitott termékben balra elhelyezkedő oldal.

PDF formátum (kompozit)
Nagyobb terjedelmű szöveges és/vagy képes anyagok leggyakrabban használt tömörített fájlformátuma. Alkalmazásával eredeti méretében és minőségében tekinthető meg egy anyag.

Példányszám
A kiadvány egyszerre megrendelt példányainak száma.

Perforálás
A papír előírt helyén szaggatott késsel való beütése a le-, ki- vagy széttéphetőség elősegítésére.

Rácssűrűség
Azt mutatja meg, hogy milyen sűrűn helyezkednek el a raszterpontok egy képen. Mértékegysége a vonal/hüvelyk vagy vonal/cm. Általában 152 és 175 lpi a szokásos értéke.

Raszter
Fotótechnikai (hagyományos) feldolgozásnál a képet apró pontokra bontják rácsozási eljárással, más néven raszterezéssel.

RGB (additív színkeverés)
Additív, vagyis összeadó színképzés alapszínei. A vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue) egyenlő arányú keveréssel fehér színt adnak. A számítógépes monitorokon ezeket a színeket használják, nyomdai feldolgozásra a CYMK színek alkalmasak. A megjeleníthetőség érdekében a monitor a képeket képpontokká alakítja át, amelyeket vörös, zöld és kék színsugarakként vetít ki. Mivel nem minden monitor teljesen egyforma, színvisszaadásban különbségek láthatók közöttük. Az RGB színterek általában nagyobb tartományt fednek le a CMYK színtereknél, és egyre népszerűbbekké válnak a nyomtatóknak küldött munkák színtereként. Általánosságban a szélesebb színterek több színt képesek megjeleníteni, ami élénkebb és jobban telített képeket eredményez. A fájlok RGB formátumban tartása lehetővé teszi a más célokra való felhasználást, például webre, digitális médiaként vagy nyomatként. A legtöbb nyomdai berendezés azonban CMYK festékeket használ, ezért a PDF állományt CMYK tartományban kell elkészíteni.

RGB vagy CMYK?
Minden színtérnek meghatározott színtartománya van – az előállítható színek tartománya. Nincs egyetlen olyan színtér sem, amely elő tudja állítani a teljes spektrum összes lehetséges színárnyalatát. Egyes színterek több vörös, de kevesebb kék árnyalat visszaadására képesek, míg mások szélesebb spektrumát képesek előállítani a kéknek, de kevesebb vöröset. A kalibrálás fontosságának oka az, hogy a számítógép monitorok RGB (additív – összeadásos) színkeverést használnak a színek megjelenítésére, míg a digitális nyomtatók CMYK (kivonásos) színkeverést. Az RGB és CMYK színkeverési rendszerek közötti különbség eredményezi azt, hogy más színek látható a monitoron és a nyomtatási végeredményen.

Riccelés
Az a kötészeti művelet, amikor különböző kötészeti gépek segítségével az öntapadós papír felső, nyomott rétegét átvágjuk, de az alsó hordozó réteget nem. Így az öntapadós nyomdai matricák, a bemetszés vonalának megfelelően, könnyen leválaszthatóak az alsó hordozórétegről. A riccelés lehet: vonalriccelés (egyenesen átvágja az ívet széltől szélig), formariccelés (alakot lehet kivágni vele, pl. gyerekmatricák, kör, egyéb formák).

Saját borító
A belívekkel azonos papírból készülő borító. Irkafűzött vagy gerinc ragasztott brosúráknál, füzeteknél használatos.

Sans serif (talpatlan betűkészlet)
A talp nélküli betűkészleteknek nincs dekorációs vonal vagy vonás a nyomatott betű vonalainak végén. Modernebb oldalképet biztosít mint a talpas betűkészletek.

Serif (talpas betűkészlet)
A talpas betűkészleteknek – ahogy a nevük is mutatja – egy rövid dekorációs vonal vagy vonás van a nyomatott betű vonalainak végén. A talpas betűkészletekben a kisbetűk egyedibbek és jobban felismerhetők, így könnyebb azokat olvasni.

Spirálkötés
Egyszerű és gyors kötészeti eljárás, mely kis, kézi berendezéssel is elvégezhető. Lehet egyszeres vagy dupla, különféle anyagú (műanyag vagy fém), különféle színű és átmérőjű (a kiadvány vastagságához illeszkedően). Hogyan működik a spirálkötés? Ha egy könyvet spirálkötéssel kötnek, a lapokra és a borítókra kis kerek lyukakat készítünk, és egy műanyag vagy fémszálból készült spirált fűzünk beléjük. Ezután a spirált a könyv méretéhez illeszkedő hosszra vágjuk. A spirálok a színek és átmérők széles választékában érhetők el. Miért válasszuk a spirálkötést? A spirálkötés gazdaságos síkra nyitható kötésfajta. Főként referenciaanyagoknál alkalmazzák. Hátránya hogy nem biztosít nyomtatható felületet a gerincen, és nem lehet hozzáadni, vagy kivenni lapokat.

Stanckés
A stancoláshoz, vagyis a nyomdai termék formára vágásához használt speciális kés.

Stancolás
A nyomdai termék formára vágása az úgynevezett stanckéssel.

Szennycímoldal
A könyv legelső oldala, mely csak a könyv címét és a szerző nevét tartalmazza.

Színkezelő rendszerek
Megfelelő színkezelő rendszer nélkül ugyanabból a képből eszközönként különböző végeredmény származhat, az eredeti színtartományok összeegyeztethetetlensége miatt. A színkezelés kiszámítható és állandó eredményt biztosít a monitortól egészen a végeredményig, egymáshoz igazítva a különböző használt berendezések színtartományait.

Színtartomány
Mindegy, hogy ofszet vagy digitális nyomást használunk, fotófilmre dolgozunk, vagy csak egy dokumentumot nézünk a monitoron, jelenleg egyetlen eszköz sem képes visszaadni az emberi szem által látható színek teljes tartományát. Ez azért van, mert minden eszköz egy meghatározott színtéren belül dolgozik, amely a színek egy meghatározott tartományát (gamut) hozza létre. Mivel többféle színtér létezik, a színek megjelenése eszközről-eszközre eltolódhat. Ezek a színvariációk eredhetnek a képforrásokból, abból a módszerből, ahogy a szoftverek meghatározzák a színeket, a nyomtatásra használt médiától, és több más tényezőktől is, például hogy a gyártó milyen típusú vagy korú monitorokat használ.

Tábla
Kemény, merev anyagú papírlemez, amely a könyv merevítését, erősítését szolgálja. A keménytáblás könyveknél papír, vászon vagy bőrborítású. Vastagsága 1,5-3,5 mm közötti.

Terjedelem
A kiadvány összes számozott oldalának mennyisége.

UV-lakkozás
Olyan lakkozási módszer, amelynek során a szitázással felhordott lakkréteg ultraibolya fény hatására kötődik meg, és egyből tovább feldolgozható.

Vakdombor (Dombornyomás)
Réz domborvésetről, vagy cink, nylonprint kliséről préseléssel készített nyomat.

Vágójel
A vágott méreten kívül a nyomaton elhelyezett jel, mely a kötészet számára mutatja a vágás helyét.

Vágott méret
A kész nyomdai termék mérete. Keménytáblás könyvnél a könyvtest méretmegjelölése.

Változó adatnyomtatás
Egyre növekvő igény mutatkozik a változó adatnyomtatás iránt, különösen a továbbfejlesztett színes változata iránt. Azzal, hogy nyomtatási alkalmazások szélesebb lehetőségeit ajánljuk ügyfeleink számára, segítjük őket elérni marketing céljaikat. A színes, személyre szabott információkkal jobban megragadható a felhasználók figyelme a jelentős médiazajban.

  • Új üzleti lehetőségek, új jövedelemforrások
  • terjedelmesebb kis példányszámú digitális színes munkák
  • gyors megtérülés
  • egyéni, testre szabott kommunikáció

Vonalkód
Lézertechnikával olvasható, vonalakból álló jelsorozat. A vonalkód a termék EAN kódját jeleníti meg. Az ISBN vagy ISSN számmal ellátott termékek (könyvek, periodikák stb.) EAN kódját az ISBN, illetve az ISSN számból kell képezni.

Vonalas grafika
A kép, nyomat matematikailag leírható vonalakból, görbékből egyenes és /vagy görbe vonalakból, és az ezekkel határolt idomokból épül fel, amelyek természetesen lehetnek színesek is. Vektoros, vagy más néven objektumorientált ábrázolásnak nevezik. Előnye nagyításnál, kicsinyítésnél mutatkozik meg, mivel a képek nem képpontokból állnak tetszőlegesen nagyíthatók és kicsinyíthetőek. nem romlik a felbontás. A vektorgrafikus ábrázolás alkalmasabb műszaki ábrák, egyszerű, vonalas grafikák, kiadványok, prospektusok, vagy hosszabb szövegek kezelésére. A végeredmény minősége csak a képmegjelenítő eszköztől függ. A vektorgrafikus rajzolóprogramok a képek felépítésére egyszerű alakzatokat (téglalap, ellipszis, sokszög, stb.) és ún. Bézier görbéket (csomópontokkal, a csomópontok közt húzott görbékkel és érintőszakaszokkal felépített görbéket) használnak, Egy vektorokból álló objektumokkal felépített képen minden objektum kitölthető valamilyen színnel, viszont – mivel az objektumok jól elkülöníthető görbékből állnak – nincs lehetőségünk fotótechnikai eljárások (elmosás, élesítés, homályosítás) használatára. Ezek a műveletek csak a pixelgrafikus rajzolóprogramokkal végezhetőek el. A mai rajzolóprogramok képesek a vektorgrafikus rajzokat pixeles formátumura konvertálni, amelyen aztán további módosításokat végezhetünk. Pl.: Betűből álló grafika.

Wire-O vagy Plastic-O ikerspirál kötés
Hogyan működik a Wire-O vagy Plastic-O kötés?
Ha a könyv Wire-O kötéssel készül, szögletes lyukakat készítünk a lapokra az egyik él mentén, és egy dupla hurokból álló fémszálat illesztünk a lyukakba. Ezután a hurkokat behajtják, hogy megtartsák a fémszálat. A Plastic-O hasonló módon működik, azzal a különbséggel, hogy a kötés dupla hurkú műanyag. Több színben is hozzáférhető, és eltérően a fémszáltól, nem olyan könnyű összegyűrni. A Wire-O vagy Plastic-O kötés erősebb alternatívája a spirál vagy fésűskötésnek, de kevesebb lap kötésére alkalmas mint a fésűskötés. Elsősorban referencia anyagok kötésére alkalmazzák, költséghatékony, tartós és kifinomult külsőt kölcsönöz a dokumentumnak. Mint más mechanikus kötések, ez is síkká nyitható könyvformátumot eredményez, de nem teszi lehetővé a nyomtatott gerinc kialakítását, és nem lehet hozzáadni vagy sérülés nélkül eltávolítani lapokat.

Zsugorfóliázás
A nyomdai késztermék egységkötegeinek fóliába való csomagolása.

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE